A testnevelés (kezdetben testgyakorlás néven) mint önálló tantárgy a főiskola/egyetem (technikum) jogelődeinél az Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskola 1916/17. tanévi anyagában szerepelt először az általános tantárgyak között, aminek keretében svédtorna és szabadgyakorlatok oktatása folyt. Ebben az időszakban a Zrínyi Gimnázium testnevelő tanára Lekcsei Sulyok János óraadóként tartotta a testnevelés órákat a gimnázium tornatermében (ma is ez a terem a főiskola/egyetem legnagyobb tornaterme).
Az 1936/37-es tanév jelentős változásokat hozott, hiszen ettől az évtől önállóan osztályozott tárgy a testnevelés és ekkor alakult meg először a sportkör, ami a mai értelmezés szerint inkább szakkörnek nevezhető, de  felépítésében hasonlítható a későbbi diák-sportegyesületekhez. Az első  sportköri tanárelnök Lekcsei Sulyok János lett, akit diákvezetők segítettek a különböző sportágak vezetőjeként.
A sportkör tevékenysége szorosan kapcsolódott a testneveléshez, ezért tevékenységét itt említjük meg. A kezdeti időben labdarúgó, vízipóló, birkózó, céllövő, asztalitenisz, atlétika, majd vívó, evezős, kézilabda és kosárlabda szakosztályok működtek eredményesek a KISOK versenyeken. A megalakulás utáni évtől a sportkört Kucharik József testnevelő tanár vezette és testnevelést tanított Kárpáti Károly birkózó olimpiai bajnokunk is.

A második világháború befejezése után a heti két órában folyó testnevelés oktatásában a szertorna és a szabadgyakorlatok tanítása mellett a labdajátékok elemeinek oktatása is folyt, ami még inkább összekötötte a testnevelést és a sportkör tevékenységét. Ez az időszak alapozta meg a Kandó név súlyát a sportéletben is. Ebben vezető szerepet töltött be Korcz Imre, aki 1952-től a főiskoláról való nyugdíjba vonulásáig testnevelő tanárként, tanszékvezetőként, majd intézeti igazgatóhelyettesként egyaránt, több korosztályt tett a testnevelés, a sport és a Kandó elkötelezett hívévé. A technikumi korszak igen sok kiemelkedő sikert hozott a középiskolás bajnokságokban; labdarúgó és férfi kézilabda csapataink sokszoros bajnokok voltak, de nyert bajnokságot női és férfi röplabda és kosárlabda, női kézilabda és férfi torna csapatunk is. A számtalan egyéni bajnoki cím és helyezés eredményeképpen a Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikum több alkalommal nyerte el a Fővárosi Tanács által adományozott “Legjobb sportoló középiskola” címet.

Híres sportoló diákjaink voltak Németh Miklós olimpiai bajnok gerelyhajító, Osztrics István olimpiai bajnok vívó, Nagy Róbert EB érmes súlyemelő, Gáll Mária tornász.

A Felsőfokú Híradás- és Műszeripari Technikum létrehozásakor az órarendben heti egy órában szerepelt a testnevelés tantárgy, melynek teljesítését az első négy félévben aláírás megszerzésével kellett igazolni. Kötelezően előírt tanterv hiányában a tantárgy keretében az általános testedzés mellett létesítményeink áltat behatároltan  a hallgatók által leginkább kedvelt csapatjátékok elemeit ismerték meg és gyakorolták a hallgatók. A tantárgy oktatásának beindítását és az ezzel szorosan összefüggő főiskolai szabadidősport szervezését a Kandó Kálmán Technikumban 1952 óta testnevelő tanárként kiemelkedő eredményeket elérő Korcz Imre irányította. Ebben az időszakban a sok sportágban végzett sikeres munka jó alapot adott a felsőfokú technikumok összevonása után létrejött főiskola testnevelési és sport tevékenységéhez. Az időközben heti két órára emelt főiskolai testnevelés feladatait a főigazgatóhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó Testnevelési Tanszék látta el Korcz Imre tanszékvezető irányításával. A főiskolai átszervezés következtében 1979-től a tantárgy oktatása a Pedagógiai és Idegennyelvi Intézeten belül működő Testnevelési Szakcsoport feladata volt.

A tantárgy követelményrendszere szerint a főiskolai tanulmányok alatt négy félévi aláírást kellett megszerezni a hallgatóinknak. A tankörök szerinti órabeosztás alapján az első félévben egy általános fittségi felmérésen kellett részt venniük a hallgatóknak, melynek eredményei szerint kaptak további feladatokat vagy választási lehetőséget a további félévekben. Ezen felmérések eredményei – és a rájuk való jelentkezés – internetes felületeken oldódott meg.

 

Ezen felmérések legutolsó kandós eredményei láthatóak:    >>>      <<<

 

A tantárgy feladatainak ellátása, versenyzőink felkészítése mellett testnevelőink több országos szintű egyetemi és főiskolai verseny rendeztek oktatásügyi és sportfőhatóságok felkérésére. A versenyeken résztvevők és a megbízók elégedettségét mutatta a 1997-ben elnyert Magyar Olimpiai Bizottság különdíja.

Testnevelő tanáraink voltak: Benczur Lajosné (Markovics Magdolna), Dr. Fehér Györgyné dr., Hazai István, Héra Gábor, Hőnig László, Kapcsos László, Korcz Imre, Lévai Béla, Petike Lajos, Rubik Ernőné (Aranka néni), Szilassy László,

Napjainkra a testnevelés tantárgy feladata és oktatása átalakult. A Budapesti Műszaki Főiskola karain folyó testnevelés öt helyszínen folyó oktatását (Bánki, Könnyűipari, Kandó testnevelésének összevonásával) 2004. január 1.-től a közben Óbudai Egyetemmé fejlődött intézmény Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Karán megalakított Testnevelési és Sport Intézet hatáskörébe utalták  és a tantárgy – bár kritérium tantárgy lett - csak két félévben szerepel a tantervben különböző sportági kurzusokra való jelentkezés formájában. Ettől az időponttól nem lehet önálló kandós testnevelésről beszélni.

 

Az Óbudai Egyetemen folyó testnevelés oktatását követhetik az  >>>  intézet honlapján  <<<

 

A szabadidő egészséges eltöltéséhez biztosított lehetőségeken kívül főiskolánk, karunk hallgatóinak, volt hallgatóinak és dolgozóinak, akik a rendszeres és szakszerű edzés és versenyzés magasabb szintű követelményeit igénylik és vállalják, a Kandó Főiskolai Sport Club szakosztályai biztosítanak lehetőséget. A felsőfokú képzés megindulása után igen széleskörű és sok hallgatót megmozgató sportélet alakult ki a Tavaszmező utcában, aminek következtében megfogalmazódott az igény az oktatási rendszeren kívüli sportversenyeken való részvételre is. Ennek eredménye képpen 1965-ben megalakult a főiskola sport clubja (akkori nevén az Felsőfokú Híradás és Műszeripari Technikum SK) a hallgatók igényeinek és a versenyzést biztosító feltételeinknek megfelelő sportágakban. Az alakuló közgyűlésen az egyesület ügyvezető elnökének Korcz Imrét, diákelnökének Lévai Bélát választotta meg a tagság. A kezdeti időszakban a legalacsonyabb osztályból induló szakosztályok nagyon szép sikereket értek el és fokozatosan kerültek egyre magasabb osztályba. Ezek a sikerek azonban gondokat is jelentettek, hiszen a magasabb osztályok magasabb létesítménybeli és pénzügyi követelményeket támasztottak, amit a fokozatosan csökkenő központi, állami támogatások tovább nehezítettek. Így többször csak az anyagiak hiánya jelentette az előrelépés meghiúsulását (férfi kosárlabdában többször az NB.I.-ét is!), sőt három eredményes NB-s szakosztályt (asztalitenisz, női kosárlabda, tollaslabda) kénytelenek voltunk megszüntetni, illetve visszalépni az alacsonyabb osztályba (röplabda).

A megmaradt és jelenleg is működő szakosztályaink (amatőr körülmények között dolgozva is sokszor a profik között is eredményesen) a játékosok anyagi hozzájárulásával tartják fenn magukat.