Csapataink nemzetközi szereplése az egyetemek és főiskolák közötti kapcsolatok felvételének első állomásai voltak, így ezen sportkapcsolatok alapján alakult évtizedekig tartó oktatási együttműködés is az IHS Leipzig, a Várnai Egyetem a Zsolnai Egyetem és az Angersi Egyetem intézményeivel.

 

Ezen felül alkalmi főiskolai találkozókon vettünk részt Prágában, Zilinán, Salzburgban, Rostockban, Palicson. Az oda-visszavágós barátságos mérkőzéseken jórészt kandós győzelem született.

1979-ben Drezdában csapatunk nyerte a négy ország részvételével rendezett „30 éves az NDK” tornát.

Legnagyobb nemzetközi sikerünket a Francia Egyetemi Sportszövetség meghívására (női csapatunkkal együtt) Angersban értük el. A nyolc nemzet tornáján 1983-ban a 4. helyen végeztünk.

A több francia kisvárosban a bemutató és csoportmérkőzéseken szerzett csodálatos élmények ráadásként elutazásunk napján lemondták a légijáratot, így szilveszter éjszakáján Párizsban "ragadtunk” gyakorlatilag egy fillér nélkül. Vendéglátóink szinte pillanatok alatt a sportcsarnok klubjában egy minden igényt kielégítő zenés (még magyar himnusz is volt) estet szerveztek számunkra (gyomor nem maradt üresen, torok és szem sem szárazon), ami minden résztvevő számára örök emlék marad.

Itt született a csapat egyik „legendás” mondása az „egészpályás ováció”. Az ellenfél büntetődobása után 1 mp-el a félidő vége előtt Lévai Sándorhoz került a labda, aki a saját alapvonal közeléből horogdobással kosárba jutatta a labdát, amit a nagyszámú közönség lelkes tapssal és lábdübörgéssel üdvözölt.

Az esetről készült (sajnos rossz minőségű) videón is csak a „következmény” látszik és hallatszik.....

1984-ben minden előzetes várakozást felülmúlva a Tuniszi Egyetem, a Madridi Egyetem, csapatai előtt a döntőben szenzációs játékkal legyőzve a francia tartományi válogatottat első helyen végzett, így csapatunk a felülmúlhatatlan utazás élményeire ráadásul kiváló nemzetközi eredménnyel térhetett haza. A csapatot fogadáson látta vendégül Angers város polgármestere.